Ennyi dicséretet szerintem még életemben nem kaptam, pedig írtam már egy pár dolgot :) nagyonnagyonnagyon köszönöm lányok ;)
L

2001. április 10.

Ááááááááá! Nem tudok értelmesen beszélni, de muszáj leírnom. Most lett vége az előadásnak és ott volt Nina! Az egész családjával jöttek és anya mondta, hogy ő hívta meg őket. Azt hittem lefordulok a színpadról, amikor megláttam. Kicsit meg is akadtam a szövegben, de nagy nehezen visszataláltam. Elképesztően nézett ki. Ki volt engedve a hosszú szőke haja és egy fehér virágos felső volt rajta. Amikor végeztünk odajöttek gratulálni, de ő csak álldogált az apja mellett. Gondoltam, hogy megkérdezem, hogy neki is tetszett-e de Liz nyilván akkor termett ott és totál összeborzolta a hajam. Mérgesen néztem rá, amin nyilván csak jót röhögött és majdnem benyögte a Patty beleesett Ninába, de még előtte ráléptem a lábára…

Szóval legközelebb, ha látom már talán meg merem szólítani. Nem tom, esetleg elhívhatnám valamelyik kerti bandázásunkra. Mondjuk tuti hülyén érezné magát egyedül lányként. Tom! Ez az. Megkérem, hogy hívja el valamelyik barátnőjét.

Huhh nem is tudom, hogy örüljek-e az estének vagy sem. Végül is csak kicsit égtem be, végre „beszéltem” Ninával, az előadás pedig nagyon nagy siker volt. Valószínű, hogy még egyszer el fogjuk játszani valamikor. Utána pedig jön a következő darab, a Rómeó és Júlia. Bár nem tudom, hogy nekem abban milyen szerepem lenne… Rómeóhoz annyi közöm lenne, mint csokipulykának a hálaadás napi sültpulykához, gonosz szerepben megint nem nagyon lennék hiteles… Lehet, hogy megint megkapok valami nagyszerű századrangú kis valamit. De nem baj. Most annak is örülnék 