Köszcsi :* :)

2001. április 18.

Hatalmas balhé volt ma itthon. Délután gitároztam, de elszakadt az egyik húrom, ezért átmentem Vic szobájába, mert neki mindig van tartalék. Kerestem a gitártokban meg mindenhol, de nem találtam. Na a lényeg, hogy kihúztam az éjjeli szekrény fiókját is és találtam egy csomó óvszert. Párat el is tettem, de persze nem ekkor jött be, hanem, amikor a fehérneműs szekrényében kutakodtam. Nem tudtam, hogy ott tartja a melltartóit és annyira meglepődtem, hogy csak nézegettem őket jó pár percig. Na ekkor sikerült a drága nővéremnek betrappolni, aztán visítva tuszkolt ki az ajtón. Rákvörösen gubbasztottam az ágyon és még mindig hallottam, ahogy szentségel és olyanokat motyog, hogy „hülye kis perverz majom”. Tuti, hogy ez még le fogja verni rajtam, ráadásul nem is engedte, hogy megmagyarázzam, hogy mit kerestem a szobájában.
Jobbnak láttam elmenni otthonról egy pár órára, mielőtt még anyáéknak is előadja ezeket, úgyhogy elvittem Patty-t sétálni és összefutottunk Ninával! Éppen egy barátnőjével sétált, úgyhogy esélyem se volt leszólítani. Francért kell a lányoknak mindenhova együtt menni… Viszont rám köszönt és Patty-nak is gügyögött valamit, aztán azt mondta, hogy „majd találkozunk”. Ezt vajon hogy értette? Csak olyan általános sablon elköszönés volt, vagy tényleg találkozni akar velem? Lehet, hogy csak azért nem volt konkrétabb, mert ott vihogott mellette a barátnője. Miért nem lehet megmondani, ha az ember akar valamit?

Gondolatolvasónak kéne lennem?!