Köszcsi :* :)

2001. április 18.

Hatalmas balhé volt ma itthon. Délután gitároztam, de elszakadt az egyik húrom, ezért átmentem Vic szobájába, mert neki mindig van tartalék. Kerestem a gitártokban meg mindenhol, de nem találtam. Na a lényeg, hogy kihúztam az éjjeli szekrény fiókját is és találtam egy csomó óvszert. Párat el is tettem, de persze nem ekkor jött be, hanem, amikor a fehérneműs szekrényében kutakodtam. Nem tudtam, hogy ott tartja a melltartóit és annyira meglepődtem, hogy csak nézegettem őket jó pár percig. Na ekkor sikerült a drága nővéremnek betrappolni, aztán visítva tuszkolt ki az ajtón. Rákvörösen gubbasztottam az ágyon és még mindig hallottam, ahogy szentségel és olyanokat motyog, hogy „hülye kis perverz majom”. Tuti, hogy ez még le fogja verni rajtam, ráadásul nem is engedte, hogy megmagyarázzam, hogy mit kerestem a szobájában.
Jobbnak láttam elmenni otthonról egy pár órára, mielőtt még anyáéknak is előadja ezeket, úgyhogy elvittem Patty-t sétálni és összefutottunk Ninával! Éppen egy barátnőjével sétált, úgyhogy esélyem se volt leszólítani. Francért kell a lányoknak mindenhova együtt menni… Viszont rám köszönt és Patty-nak is gügyögött valamit, aztán azt mondta, hogy „majd találkozunk”. Ezt vajon hogy értette? Csak olyan általános sablon elköszönés volt, vagy tényleg találkozni akar velem? Lehet, hogy csak azért nem volt konkrétabb, mert ott vihogott mellette a barátnője. Miért nem lehet megmondani, ha az ember akar valamit?

Gondolatolvasónak kéne lennem?!

Ennyi dicséretet szerintem még életemben nem kaptam, pedig írtam már egy pár dolgot :) nagyonnagyonnagyon köszönöm lányok ;)
L

2001. április 10.

Ááááááááá! Nem tudok értelmesen beszélni, de muszáj leírnom. Most lett vége az előadásnak és ott volt Nina! Az egész családjával jöttek és anya mondta, hogy ő hívta meg őket. Azt hittem lefordulok a színpadról, amikor megláttam. Kicsit meg is akadtam a szövegben, de nagy nehezen visszataláltam. Elképesztően nézett ki. Ki volt engedve a hosszú szőke haja és egy fehér virágos felső volt rajta. Amikor végeztünk odajöttek gratulálni, de ő csak álldogált az apja mellett. Gondoltam, hogy megkérdezem, hogy neki is tetszett-e de Liz nyilván akkor termett ott és totál összeborzolta a hajam. Mérgesen néztem rá, amin nyilván csak jót röhögött és majdnem benyögte a Patty beleesett Ninába, de még előtte ráléptem a lábára…

Szóval legközelebb, ha látom már talán meg merem szólítani. Nem tom, esetleg elhívhatnám valamelyik kerti bandázásunkra. Mondjuk tuti hülyén érezné magát egyedül lányként. Tom! Ez az. Megkérem, hogy hívja el valamelyik barátnőjét.

Huhh nem is tudom, hogy örüljek-e az estének vagy sem. Végül is csak kicsit égtem be, végre „beszéltem” Ninával, az előadás pedig nagyon nagy siker volt. Valószínű, hogy még egyszer el fogjuk játszani valamikor. Utána pedig jön a következő darab, a Rómeó és Júlia. Bár nem tudom, hogy nekem abban milyen szerepem lenne… Rómeóhoz annyi közöm lenne, mint csokipulykának a hálaadás napi sültpulykához, gonosz szerepben megint nem nagyon lennék hiteles… Lehet, hogy megint megkapok valami nagyszerű századrangú kis valamit. De nem baj. Most annak is örülnék 

Kicsit nyugisabb lett ez a mostan bejegyzés,de akkoriban nyilván neki is voltak unalmasabb, nyugodtabb napjai :D nem úgy,mint ma...

2001. április. 7.

És igen! Sikerült megint kihagynom egy hónapot. Tudtam, hogy sikerülni fog.
Viszont most se történt semmi, mivel Marcus éjjel-nappal próbál a bandájával, ezért a Ninás dologból semmi nem lett.
Anya azt mondta, hogy ő se nagyon ismeri őket, párszor összefutott az anyjával a boltban, ahol köszöntek egymásnak, de ennyi. Egyszer, amikor faggatóztam Lizzy meghallotta és azóta ezzel éget mindenhol. „Patty szerelmes egy idősebb lányba” nyávogja folyton.
Tom is jön a hülyébbnél hülyébb ötleteivel, mint például, hogy tegyem féltékennyé Ninát az egyik színjátszós lánnyal. Persze, amikor megkérdeztem, hogy ez komolyan gondolja-e, végig nézett rajtam és lemondóan megrázta a fejét. Még a haverjaim is gáznak tartanak! Nagyszerű. Az elmúlt pár napban itthon voltam és olvastam meg zenéltem. Próbáltam énekelgetni is, de mindig csak valami óbégatás féle lett a vége.
Viszont a hajam kezd baromira idegesíteni. Kicsit megnőtt és folyton piszkálom, anya el is akar vinni fodrászhoz.
3 nap múlva lesz a Tartuffe bemutatója és már nagyon parázok, mivel rengeteg szerepem van most. Amikor megyek a suliba, mindig az mondom magamban.
Jaj el is felejtettem. Bobby 1 hónap múlva hazajön végre! Kíváncsi vagyok miket fog mesélni. Én is szeretek utazni, bár eddig nem sok helyen voltam. Amiatt az idétlen modelkedés miatt utaztunk pár közeli országba, de csak hotelt láttam. Utáltam.

:) Naggggggyon örülök, hogy egyre többen olvasnak ;) köszii


2001. március 17.

Nina modelkedik. Így az esélyeim 0-ról mínusz 200-ra zuhantak. Olyan jól bele tudok választani. De komolyan. Marcus mondta, neki pedig az unokatesója mesélte, aki jóban van vele. Az egyetlen pozitívum a dologban, hogy magántanuló, ergó amikor nem utazik, akkor otthon van. 18 éves és már ilyen sikeres. Szerintem én sehol se leszek 3 év múlva… Ráadásul annyira felidegesítettem Marcus-t a hülyeségeimmel, hogy kijelentette, összehoz Niná-val, csak fejezzem már be. Pár nap múlva találkozni fognak, persze csak véletlenül, aztán kicsit később engem is be fog neki mutatni. Igazából akarom is meg nem is, mert nem tudom, hogy kell hódítani meg ilyen marhaságok. Én jól elvoltam eddig a gitárommal a haverjaimmal és a kukkolásommal. De ez már annyira szánalmas, hogy belementem Marcus tervébe.
Lehet, hogy megnövesztem a hajam. Legalább kevesebb látszódna a fejemből. Majd kitalálom.
El kezdtünk próbálni egy új darabot, Moliére-től a Tartuffe-öt és megkaptam az egyik főszerepet! Mondjuk csak 2 jelentkező volt, de akkor is örültem. Én leszek Orgon, akit majd Tartuffe jól át akar vágni. Tavaly már olvastam, de most megint neki ugrottam, mert nem igazán maradt meg.
Jah, meg írtam pár sort a dalomhoz, de nem lett a legjobb. Azért ide is leírom. Ez lenne kb. a refrénje.

„Átölellek és tudni fogod, hogy itt biztonságban vagy
Had mutassam meg, Had mutassam meg
Az ördöggel nem tudok harcolni, ezért had mutassam meg”

Elég nyálas…

Itt is van Robci életének következő fejezete:P Várom az észrevételeket;)
Ja amúgy a fantáziámért nem tudok felelősséget vállani csajok :D

2001. március 11.

Annyira tökéletlen tudok lenni, hogy az már fáj. Most értem haza a suliból és találkoztam Niná-val az utcán. Még sose találkoztunk úgy szemtől szembe, pláne nem ilyen „közelről”. Max láttuk épp bemenni a másikat az ajtón, plusz én ugye kukkoltam utána… Sokkal szebb, mint ahogy eddig gondoltam. Viszont láttam, hogy ismerős vagyok neki, mert furán méregetett, bár lehet, hogy csak azért mert hülyén nézek ki. Én viszont ahelyett, hogy ráköszönök vagy valami, csak a hajamat turkáltam. Tuti azt hiszi, hogy tetves vagyok vagy ilyesmi!

Valahogy fel kéne hívnom magamra a figyelmét, csak az a baj, hogy nem tudom mikor van otthon. Ha tudnám, hogy hova jár suliba könnyebb dolgom lenne. Senkinek nem mondtam még el, hogy bele vagyok zúgva, de Sam már ugratott ezzel párszor. Sam! Ez az! Valahogyan ő ismeri, azt hiszem. Talán az unokatesója ismerőse vagy ilyesmi. De hülye vagyok, hogy ez eddig nem jutott eszembe. Gratulálok Patty!

Na, felhívtam Sam-et, azt mondta, hogy utánakérdez a csajnak. Persze mielőtt ezt megígérte jött a „Kicsi Patty belezúgott a csajba” szöveg, de már megszoktam.
Tegnap este megint gitároztam és kreáltam egy szerintem egész tűrhető dallamot. Kicsi szomorú, de nekem tetszik. Kéne írnom hozzá valami szöveget, de abban sose voltam jó. Mondjuk ez még mindig jobb, mintha emberek előtt kellett beszélnem. Ez alól valahogy csak a színház volt kivétel. De például felelni is utáltam, totál zavarba voltam, hogy mindenki engem néz. Bár ki tudja. Lehet, hogy ezt is ki fogom nőni, mert muszáj lesz.

KÖSZI Kesha :D és mindenkinek puszi, aki olvas és kommentel is :)
xx

2001. március 9.

Hát asszem ennyit arról, hogy minden nap írok. Sikeresen kihagytam közel egy hónapot, bár igazából semmi nem történt velem.
Egyre többet járok színjátszózni, és már a srácok se cseszegetnek miatta, sőt Tom kitalálta, hogy ő is eljön velem, persze csak a csajok miatt. Teljesen rá van kattanva mostanában a szex témára. Szerzett valahonnan egy pornóújságot és áthozta megmutatni. Röhögcsélve lapozgattuk, bár mindkettőnknek újak voltak azok a képek. Persze már dumáltunk ilyenekről és Marcus is mondott dolgokat, de az más, mint így látni. Kíváncsi vagyok, hogy én mikor leszek először lánnyal. Basszus még nem is csókolóztam! Tom legalább már igen, fel is vágott vele amikor csak lehetett… Megírtam azt a Kafkás izét, nem is volt olyan rossz, viszont tuti nem volt komplett a fickó. Szimpi volt. A tanár ajánlott egy könyvet, mert szerinte tetszene nekem és kivételesen nem is tévedett. Szóval most épp Maupassant Szépfiúját olvasom.
El kéne vinnem Patty-t sétálni de lusta vagyok, ráadásul tök hideg van. Bár Marcus mindig azt mondja, hogy kutyával a legkönnyebb csajozni. Reggel láttam, amikor Nina elment otthonról, de még nem jött vissza. Lehet, hogy összefutnánk vele. Hmm… így már jobban tetszik. El is viszem.

Barbi, Kesha köszönöm a kommenteket, és mindig szívesen fogadom ám őket :P nyugodtan kiteheted a címét, sőt még jól meg is köszönöm Kesha :) szóval köszi köszi és jó szórakozást ehhez a részhez is :)
xx

2001. február. 17

Úristen annyira jó volt az előadás! Mindenre emlékeztem és a többiek is jól játszották a szerepüket. Anya és apa is eljöttek és láttam, hogy büszkék rám. Bármennyire is nyálas ez. Tök jó kedvem van, úgy vigyorgok itt az asztalomnál, mint, aki be van állva. Pedig annyira még sose voltam. Egyszer elszívtunk Tom-mal 1 füves cigit és utána ittunk pár sört, de leginkább csak belassultam tőle. Huh, még nem is szóltam nekik. Na mindjárt jövök.

Ő is gratulált és mondta, hogy holnap menjek át hozzájuk, ha gondolom. Utoljára akkor mondott ilyet, amikor megkérdeztem, hogy szerinte kipróbáljam-e a zselét. A suliban minden srácon volt egy liternyi. Nagyon menők voltak, úgyhogy én is vettem. Gőzöm se volt, hogy mit kezdjek vele. Csak álltam a tükör előtt és jobbra-balra döntöttem a fejem, aztán átvonultam hozzájuk. Aztán összeborzolta a hajam a dzsuvás kezével és azóta úgy van. Majdnem. Ugyanis én minden reggel mérnöki pontossággal belövöm a hajam, hogy úgy nézzek ki, mint aki épp fölkelt. Semmi értelme nincs, ráadásul azóta folyton azt fogdosom. Ha kell, ha nem. Írnom kéne egy dolgozatot irodalomra Kafkáról. Pontosabban össze kéne hasonlítanom valami fickóval, akinek a nevére se emlékszem. Na majd holnap.
Nem akarom elrontani ezt a napot.

Bocsi a késésért,csak beköltöztem koliba és a 8. emeleten nem volt már net:D de itt vagyok és hoztam egy újabb napló bejegyzést :) remélem tetszik:)
xx

2001. február 16.

Ma felhívott Tom és elmentünk a Jillz-be, ahol megint megpróbáltunk sört rendelni, persze sikertelenül. Tök jól eldumáltunk, mondta, hogy sajnálja, ha kicsit elhanyagolta a barátait. Aztán ömlengett egy sort a csajról. A kóla után hazajöttünk, ahol anya már várt, mert felhívták a suliból. Valami túlbuzgó gyökér „aggódik” a teljesítményem romlása miatt. Megkaptam a kötelező fejmosást, aztán felmentünk és kicsit gitároztunk. Holnap van az előadásunk, már nagyon várom. Remélem nem fogok beégni annyira. Nem volt valami nagy szám a darab, de én szerettem. Minden kedden késő estig színjátszóztam és neten keresgéltem a nagyobb színházakat is. Azért kezdtem ezt a naplót is, hogy leírhassak olyanokat, amikért a többiek kiröhögnek. Meg persze az a szupersztáros dolog…

Remélem anyáék eljönnek megnézni. Van ott egy lány, Jessica. Mindig a haját kezdi babrálni, amikor beszélünk. Marcus azt tanította, hogy ilyenkor tetszünk a lánynak. Nem tudom. Lehet. Szép lány, de nem egy Nina.

Ma kaptam egy levelet Bobby-tól is Ausztráliából. Utáltam a szüleit, amikor kicitálták oda magukkal, sokáig nem is találtam utána a helyem. Aztán láttam, hogy mennyire jó neki kint, sokat zenél és féltékeny lettem rá. Még többet gitároztam, csak akkor tettem le, amikor már görcsöltek az ujjaim. Hülye voltam, de hát ez van.
Na szóval a változatosság kedvéért ő is becsajozott.

Anya már kiabál, hogy kész a vacsi, úgyhogy megyek.

Nagyon örülök, hogy máris ennyien érdeklődtök a "sztori" iránt, remélem ez is tetszeni fog :)
;*

2001. február 12. – vagy nem

Tom összejött egy csajjal és most ország-világnak ezt hirdeti. Totál belezúgott valami Camilla-ba, amivel még nem is lenne baj, de már alig lóg velem. Úgy volt, hogy este átjön a srácokkal kicsit játszani, de lemondta. Marcus persze csak röhög rajtam, mint mindig. Ma is voltam próbálni, pontosabban elmondtam az 5 soros szövegemet. Én hülye persze nagyon jó akartam lenni, ezért elmentem egy piacra megnézni, hogy hogy is csinálják a „profik”. Ezt persze senkinek nem mertem elmondani. Chajj. Unom magam. Ez a kis szerep is elég volt, hogy beleszeressek a színházba. Ahh Rob! Ne legyél már ilyen nyálas! Na remek. Most meg egy darab papírhoz beszélek. Muszáj előrelépnem valamit. A suli se tud lekötni, nem mintha bármikor is :sikerült volna, de most különösen hidegen hagy, ami meg is látszik a jegyeimen. Leszarom.
Dühös vagyok magamra. El is megyek aludni.

Hajnali 1 óra van, már aludtam is, de aztán felébredtem egy kocsira. Kibámultam az ablakon és a túl oldalon megláttam Ninát. A lányt, aki az se tudja, hogy létezem és így azt, se hogy belé vagyok esve. Szőke és nagyon szép. Na szunyálok tovább.

Szóval ez lenne Robert naplójának első bejegyzése, kamasz korából, amikor a Twilight-nak még se híre se hamva nem volt :)

2001. február 7.

Oké, szóval az már szerintem a vég, ha azért is elnézést kérek, hogy csak apróban tudom kifizetni a két hamburgeremet! Pedig, hölgyek, urak, ma ez történt. Próba előtt beugrottam enni, mivel csak Vic volt itthon, ő viszont nem volt hajlandó megetetni. Hihetetlenül tudom utálni néha. Megint belesett valami fószerbe, nem lehet hozzá szólni és úgy vigyorog, mint mi, amikor Tom-mal először ittunk sört. Muszáj lenne megemberelnem magam, a srácok is folyton cseszegetnek, nem mintha ők olyan nagy májerok lennének. Anya persze mindenre rátesz még egy lapáttal. Például az az idétlen modelkedés! Marcus 1 hónapig képen röhögött, amikor csak meglátott én meg csak álltam és vártam, hogy abbahagyja.
Na de majd ez a színészesdi helyre tesz- gondolta apa. Ehhez képest az elején csak tologattam a díszletet és a „határozott fellépésemnek” köszönhetően néha még a takarítást is rám bízták. Aztán megtört a jég, mivel beszálltam játszani. Pontosabban túl bambán bámultam a színpadon pörgő lányokat, ezért megkérdezte a rendező, hogy mit akarok. Nagy nehezen kinyögtem, hogy esetleg szerepelni benne, mire furcsán végig mért, én pedig még görnyedtebben álltam. Lényeg a lényeg, megkaptam egy piaci kofa szerepét. Je. Volt ám öröm.

Nincs kedvem most többet írni, pedig megfogadtam, hogy rendszeresen firkálok valamit, hogy majd ha híres lesz és megvesznek értem a lányok, visszaolvashassam.
Jó éjszakát hülyegyerek!