:) Nagyon aranyosak vagytok és örülök, hogy ennyire tetszik a sztori:) KÖSZÖNÖM!!
xx

2001. augusztus 3.

Húúú tök jó volt a nyaralás Nina szüleivel! Elképesztő jó fej volt az apja, csomót beszélgettünk és miután „bizonyítottam, hogy rendes gyerek vagyok”, már családtagként kezelt. Ez a bizonyítás abból állt, hogy egész éjszaka kint horgásztam vele, nem nyavalyogtam a hideg vagy a szúnyogok miatt és még fogtam is 2 halat. Nagyon tuti volt.

Az egyetlen gond Nina unokahúga, Betsy volt, aki folyton rajtam lógott. Bújócskázni akart, vizibiciklizni meg mindig mellém ülni vacsoránál. A többiek csak nevettek rajtunk, de én totál zavarban voltam. 10 éves, de akkor is… Totál hülye kiscsaj volt. Úgy pillogott rám, mintha valami szuperhős lennék vagy nem tom’. Nina kuncogva közölte, hogy milyen féltékeny,mire jól elkaptam és megcsikiztem, aztán az ágyon kötöttünk ki. Ja igen, egy szobában aludtunk, de csomószor bejöttek ellenőrizgetni minket valami gagyi indokkal. Mint pl. „Jó lesz csirke vacsorára?” vagy „Nincs nagyon melegetek?”, de a kedvencem az volt, amikor valamelyikünket elrángattak mondvacsinált okok miatt. De így se tudtak megakadályozni minket bizonyos dolgokban…

Igen, megtörtént! Nem is tudom hogyan. Mármint szerintem totál nem volt épp olyan a hangulat. Délután volt és a szülei elmentek bevásárolni mi pedig tv-ztünk a szobánkban. Aztán Nina simogatni kezdte a karomat, arcomat, miközben megcsókolt. De egészen addig nem esett le mit akar, amíg át nem vetette a lábát a derekamon és lovagló ülésben rám nem ült. Na akkor egy pillanatra begyulladtam, de hamar átvette az izgalom helyét a vágyakozás vagy nem is tudom. Képtelen vagyok leírni az egészet, de baromi jó volt. Tuti bénáztam néha, mert nem tudtam mi a jó neki, folyton az arcát néztem. Elég fura volt, de nagyon jó. Aztán, amikor a végén Nina megkérdezte, hogy nekem komolyan ez volt-e az első, merthogy nem lehetett észrevenni, azt hittem kidurran a mellkasom a büszkeségtől.

Aztán eléggé belejöttünk, mert éjszaka újra egymásnak estünk, ami még az elsőnél is jobb volt, mivel már valamennyire tudtam, hogy mit szeret.
Reggel tuti látszott rajtunk valami, mert folyton összemosolyogtunk meg ilyenek.
Itthon persze elmondtam a srácoknak és egyikük jobban örül, mint a másik. Tök jó fejek voltak.

Még jó, hogy elmentem erre a nyaralásra.

Bocsibocsibocsi! tudom, hogy rengeteget késtem, de elég tökéletlen tudok lenni időnként:D na a lényeg, hogy köszönöm az új olvasókat és a komikat is! :)
L.O.V.E.


2001. július 25.

Van egy kis gond. Pontosabban lehet, hogy nem is az. Nináéknak van egy kis nyaralójuk vidéken és elhívtak engem is a hétvégére. Anya majd kiugrott a bőréből, hogy ez milyen nagy előrelépés és biztos látják a lányukon, hogy fontos vagyok neki, ha engem is elhívtak… én viszont be vagyok tojva elég rendesen. Az anyjával nincs bajom, ő mindig aranyos, de az apja úgy néz rám, mintha fel akarna koncolni. Ez nyilván azért van, mert Nina „apuci kicsi lánya”, ami nekem cseppet sem jó hír a kiruccanást tekintve. Viszont ilyen ajánlatot nyilván visszautasítani se lehet.

Apa is így viselkedik mondjuk a srácokkal, akiket Vic-ék haza hoznak, de ha nálunk ebédelnek vagy ilyesmi, akkor tök normális velük. Lehet, hogy velük is így lenne. Na mindegy, délutánig van még időm eldönteni, mivel eljöttem azzal a szöveggel, hogy megkérdezem anyát. Nyilván nem néztek idiótának…

Múltkor Lizzy lebukott, mert kint smárolt a sarkon az épp aktuális pasijával, valami Scott-tal és apa meglátta őket. Na, nem lettem volna a srác helyében. Apa egyből hazaküldte Lizzy-t és azt mondta, hogy vagy megy vele a srác és rendesen bemutatkozik, vagy többet nem találkozhatnak. Hú, de röhögtem mindkettő fején, amikor beléptek. Rendes gyereknek tűnt amúgy, bár elég félénk volt, mert bárki hozzászólt, ő összerezzent. Mondjuk a nővérem mellé ilyen nyápic pasi illik. Más nem tudná elviselni őt…

Hülye Tom egyből azon kezdett poénkodni, hogy mekkora lenne már ha a szülei ágyában csinálnánk először a nyaralójukban… Én viszont annyira kerülöm ezt a témát, amennyire csak tudom, mert nem akarok még egy olyan kínos beszélgetést, mint legutóbb. Bár tuti, hogy ő is sokat gondol rá vagy nem tom’, mert egyre kihívóbb ruhákat vesz fel és sokszor nagyon dörgölőzik, vagy nem tudom. Bár lehet, hogy csak ezt is bebeszélem magamnak, mert már annyira vágyom rá. Na mindegy, majd meglátjuk. Szerintem elmegyek a hétvégére, végül is olyan sokat nem veszthetek… Kíváncsi vagyok, hogy hogy lesz az alvás. Külön szobába raknak minket és akkor éjjel át kéne mennem hozzá, mint a filmekben?

Még sose töltöttünk együtt egy egész éjszakát. Persze volt olyan, hogy tovább maradtam, mint szabad lett volna és feküdtünk egymás mellett, de olyan nem, hogy így ébredjünk. Egyre jobban kezdek beleesni és ezt a „testem” is bizonyítja időről időre…