:) Nagyon aranyosak vagytok és örülök, hogy ennyire tetszik a sztori:) KÖSZÖNÖM!!
xx

2001. augusztus 3.

Húúú tök jó volt a nyaralás Nina szüleivel! Elképesztő jó fej volt az apja, csomót beszélgettünk és miután „bizonyítottam, hogy rendes gyerek vagyok”, már családtagként kezelt. Ez a bizonyítás abból állt, hogy egész éjszaka kint horgásztam vele, nem nyavalyogtam a hideg vagy a szúnyogok miatt és még fogtam is 2 halat. Nagyon tuti volt.

Az egyetlen gond Nina unokahúga, Betsy volt, aki folyton rajtam lógott. Bújócskázni akart, vizibiciklizni meg mindig mellém ülni vacsoránál. A többiek csak nevettek rajtunk, de én totál zavarban voltam. 10 éves, de akkor is… Totál hülye kiscsaj volt. Úgy pillogott rám, mintha valami szuperhős lennék vagy nem tom’. Nina kuncogva közölte, hogy milyen féltékeny,mire jól elkaptam és megcsikiztem, aztán az ágyon kötöttünk ki. Ja igen, egy szobában aludtunk, de csomószor bejöttek ellenőrizgetni minket valami gagyi indokkal. Mint pl. „Jó lesz csirke vacsorára?” vagy „Nincs nagyon melegetek?”, de a kedvencem az volt, amikor valamelyikünket elrángattak mondvacsinált okok miatt. De így se tudtak megakadályozni minket bizonyos dolgokban…

Igen, megtörtént! Nem is tudom hogyan. Mármint szerintem totál nem volt épp olyan a hangulat. Délután volt és a szülei elmentek bevásárolni mi pedig tv-ztünk a szobánkban. Aztán Nina simogatni kezdte a karomat, arcomat, miközben megcsókolt. De egészen addig nem esett le mit akar, amíg át nem vetette a lábát a derekamon és lovagló ülésben rám nem ült. Na akkor egy pillanatra begyulladtam, de hamar átvette az izgalom helyét a vágyakozás vagy nem is tudom. Képtelen vagyok leírni az egészet, de baromi jó volt. Tuti bénáztam néha, mert nem tudtam mi a jó neki, folyton az arcát néztem. Elég fura volt, de nagyon jó. Aztán, amikor a végén Nina megkérdezte, hogy nekem komolyan ez volt-e az első, merthogy nem lehetett észrevenni, azt hittem kidurran a mellkasom a büszkeségtől.

Aztán eléggé belejöttünk, mert éjszaka újra egymásnak estünk, ami még az elsőnél is jobb volt, mivel már valamennyire tudtam, hogy mit szeret.
Reggel tuti látszott rajtunk valami, mert folyton összemosolyogtunk meg ilyenek.
Itthon persze elmondtam a srácoknak és egyikük jobban örül, mint a másik. Tök jó fejek voltak.

Még jó, hogy elmentem erre a nyaralásra.

Bocsibocsibocsi! tudom, hogy rengeteget késtem, de elég tökéletlen tudok lenni időnként:D na a lényeg, hogy köszönöm az új olvasókat és a komikat is! :)
L.O.V.E.


2001. július 25.

Van egy kis gond. Pontosabban lehet, hogy nem is az. Nináéknak van egy kis nyaralójuk vidéken és elhívtak engem is a hétvégére. Anya majd kiugrott a bőréből, hogy ez milyen nagy előrelépés és biztos látják a lányukon, hogy fontos vagyok neki, ha engem is elhívtak… én viszont be vagyok tojva elég rendesen. Az anyjával nincs bajom, ő mindig aranyos, de az apja úgy néz rám, mintha fel akarna koncolni. Ez nyilván azért van, mert Nina „apuci kicsi lánya”, ami nekem cseppet sem jó hír a kiruccanást tekintve. Viszont ilyen ajánlatot nyilván visszautasítani se lehet.

Apa is így viselkedik mondjuk a srácokkal, akiket Vic-ék haza hoznak, de ha nálunk ebédelnek vagy ilyesmi, akkor tök normális velük. Lehet, hogy velük is így lenne. Na mindegy, délutánig van még időm eldönteni, mivel eljöttem azzal a szöveggel, hogy megkérdezem anyát. Nyilván nem néztek idiótának…

Múltkor Lizzy lebukott, mert kint smárolt a sarkon az épp aktuális pasijával, valami Scott-tal és apa meglátta őket. Na, nem lettem volna a srác helyében. Apa egyből hazaküldte Lizzy-t és azt mondta, hogy vagy megy vele a srác és rendesen bemutatkozik, vagy többet nem találkozhatnak. Hú, de röhögtem mindkettő fején, amikor beléptek. Rendes gyereknek tűnt amúgy, bár elég félénk volt, mert bárki hozzászólt, ő összerezzent. Mondjuk a nővérem mellé ilyen nyápic pasi illik. Más nem tudná elviselni őt…

Hülye Tom egyből azon kezdett poénkodni, hogy mekkora lenne már ha a szülei ágyában csinálnánk először a nyaralójukban… Én viszont annyira kerülöm ezt a témát, amennyire csak tudom, mert nem akarok még egy olyan kínos beszélgetést, mint legutóbb. Bár tuti, hogy ő is sokat gondol rá vagy nem tom’, mert egyre kihívóbb ruhákat vesz fel és sokszor nagyon dörgölőzik, vagy nem tudom. Bár lehet, hogy csak ezt is bebeszélem magamnak, mert már annyira vágyom rá. Na mindegy, majd meglátjuk. Szerintem elmegyek a hétvégére, végül is olyan sokat nem veszthetek… Kíváncsi vagyok, hogy hogy lesz az alvás. Külön szobába raknak minket és akkor éjjel át kéne mennem hozzá, mint a filmekben?

Még sose töltöttünk együtt egy egész éjszakát. Persze volt olyan, hogy tovább maradtam, mint szabad lett volna és feküdtünk egymás mellett, de olyan nem, hogy így ébredjünk. Egyre jobban kezdek beleesni és ezt a „testem” is bizonyítja időről időre…

Sziasztoook! :) köszönöm a kommenteket, örülnék még néhánynak ám :D
xx

2001. július 17.

Nina felhívott az előbb és azt mondta, hogy este menjek át, mert a szülei nem lesznek otthon és van egy meglepetése nekem. Ez AZT akarja most jelenteni? Vagy mi? Úristen. Azonnal levert a víz, amikor mondta. Elhebegtem egy oké-t, aztán lecsaptam a telefont. Hívtam Marcus-t de persze ő is pont most van kikapcsolva. Erre készülni kell valahogyan? Basszus. Nyilván megfürdök meg minden, de ennyi elég? Vagy vigyek gyertyát? A fene enné meg. Még óvszerem sincs. Basszus basszus basszus! Le kéne mondanom az egészet. És ha még se arra készül? Akkor totál hülyének fog nézni. Most jut eszembe, hogy múltkor csórtam óvszert Lizzy-től. Még szerencse.

Még van 3 órám a randiig, de annyira ideges vagyok, hogy szabályosan remeg a kezem. Muszáj lenne elterelnem a figyelmem valamivel. Az utóbbi időben szerencsére rendeződtek a dolgaim a srácokkal, megdumáltuk, hogy többet leszek velük meg ilyesmi. Ha nem lódított, akkor elvileg már Tom is volt lánnyal, szóval akár őt is felhívhatom. Megyek is.

Fél óra múlva

Tom akkorát kurjantott a telefonba, amikor elmondtam neki, hogy még mindig cseng a fülem. Ettől eltekintve egész értelmes tanácsokat adott, bár néha talán túlságosan belement a részletekbe… Azt mondta, hogy a virágot/gyertyát/csokit felejtsem el, végtére is nem tesz nekem szívességet vagy ilyesmi, amit meg kéne köszönnöm. Óvszert viszont mindenképpen vigyek, mert ez a srác dolga. Mindezeket annak ellenére mondta, hogy szerinte nem akar semmit este… Felajánlotta, hogy átjön még dumálni, de tuti csak kiröhögés lett volna belőle, úgyhogy finoman visszautasítottam azzal, hogy még csomó dolgom van.

Voltam tusolni, mindenemet megmostam 10-szer és befújtam magam parfümmel, aztán felöltöztem, belőttem a hajam, de még mindig van csomó időm. Kimegyek kicsit Patty-hoz.


Erre komolyan születni kell. Mármint, hogy valaki akkora barom legyen, mint én. Hogy nem jutott el a tudatomig, hogy Londonban lakok, ergó esik az eső, ami egyenlő azzal, hogy a kutya mancsa sáros? Indulok megint fürdeni és átöltözni.

4 óra múlva

Csak ismételni tudom magam. Azaz, hogy egy barom vagyok. Ninának eszébe se jutott szexelni. Csak hozott nekem egy karkötőt Olaszországból és azt akarta odaadni. De akkor minek kellett mondani, hogy nincsenek otthon a szülei?! Kicsit mondjuk tovább jutottunk, mert már egymáson fekve csókolóztunk, ami még jó is lenne, csak mocorgásban kiesett a farzsebemből a pénztárcám és azzal együtt az óvszer is. Ez után következett életem egyik legkínosabb beszélgetése. Rákvörösen hallgattam, ahogy Nina magyarázkodik helyettem. Mondta, pontosabban dadogta, hogy neki most épp nem lenne jó, de hogy majd szeretné csak még kicsit később. Azt kívántam, hogy bárcsak megnyílna alattam a föld. Nagy nehezen kinyögtem annyit, hogy persze és sajnálom, aztán eljöttem.

Ezek után azért vicces lesz újra találkozni. Lehet, hogy valami szexmániás kis suttyónak gondol. Lehet, hogy kéne neki írnom egy sms-t.
Remélem holnapra már az összes barátnője tudni fogja és még jobban összesúgnak majd a hátam mögött…

Tádááááám! Megérkezett az első hosszabb rész :) Ha máskor is van bármi óhajsóhajkérés, akkor nyugodtan lehet mondani:P
x

2001. július 10.

Nináék tegnap elutaztak Olaszországba nyaralni és most nem tudom mit kezdjek magammal. Hívtam a srácokat, de mindannyian lekoptattak valamivel, kivéve Marcust, aki elmondta, hogy kicsit haragszanak rám, mert amióta barátnőm van, már letojom őket. Újra a régi lemez.

Én próbálok velük is lenni, de annyira nem értik meg ezt az egészet, hogy folyton veszekedésbe torkollik a dolog. Este Marcus átjön dumálni, mert ez így elég szar. Nyilván Nina is nagyon fontos nekem, de őket senki nem pótolja, remélem ezt ők is tudják…

Victoria beújított valami srácot, ezért még többet pusmognak meg röhögcsélnek Lizzy-vel. Marha idegesítő, a legrosszabb pedig, hogy anya partnerük ebben. Mindkettejüknek volt már barátja, szóval nem tom’ minek kell itt ez a felhajtás. Valamelyik nap délután is. Vagy 2 órára bezárkóztak a fürdőbe és csak a szokásos nyálas zenéjük meg az idióta vihorászásuk hallatszott ki. Aztán, amikor megláttam Vic arcát, elröhögtem magam, amiért jól meglegyintett.
Úgy nézett ki, mint akinek behúztak egyet, mert kékre mázolta az egész szemét. A csajok komolyan ilyen vakok?! Na meg az a cucc, amiben múltkor elment itthonról! Örülhet, hogy anya vagy apa nem látta meg. Alig van melle, de hord melltartót. Ez is mi már? Tök értelmetlen. Na mindegy, szóval felvett egy ronda kék trikót, amiből ki volt az egyik válla és alig ért a köldökéig. Tiszta röhejes volt, de már inkább nem mondtam semmit…

Ez az öltözködési mizéria is az agyamra megy. Amióta összejöttem Ninával, anya már kétszer rángatott el vásárolni, mondván, hogy most már még fontosabb, hogy ápoltan és normálisan nézzek ki, amihez a ruhák is hozzátartoznak. De ha engem egyszerűen nem érdekelnek ezek! Komolyan, ha tehetném, meztelenül járnék mindenhová. Nina mindig tök csinos, de folyton van rajta egy csomó olyan cucc, aminek semmi funkciója nincs. Csak úgy lóg rajta. Mármint minek kell 2 öv egy nadrágra? Meg ilyen-olyan láncok, karperecek meg mit tudom én. Nekem az összes ugyanolyan, ezért nem is tudom megdicsérni, ha valami új van rajta, mert nem veszem észre. Ez nyilván az én defektem és nem azért van, mert nem szeretem őt.

Ez a szeretem dolog pedig… A fene tudja, hogy szerelmes vagyok-e belé. Nem tudom milyen is az, ő az első. De az igaz, hogy nagyon oda vagyok érte. Álmaimban talán túlságosan is… Pár napja álmodtam először, hogy levetkőzik előttem, aztán pedig hát… na. Szóval megtörténik a dolog. És párszor már megismétlődött a dolog, még szerencse, hogy anya nem jött be reggel felkelteni, mint szokott. Basszus, az milyen ciki lenne. Tuti ettől zengene az egész ház, aztán apa jönne az újabb beszélgetésével.

Nyáron nincs színjátszó, ami persze tök hülyeség, de hát ez van. Viszont apa mondta, hogy esetleg elmehetnénk a londoni Bubble Theatre Company-be, mert nagyon jó híre van és komolyabb is, mint ez. Végül is lehet, hogy elnézek holnap, úgysincs mit csinálnom itthon. Egész nap nézem a falat meg zenélek. Meg eszek. Nagyjából ennyi. Aztán, amikor haza jönnek anyáék, jön a kérdésáradat. „Mit csináltál ma?”, „Elmosogattál, ahogy kértem?”, „Nem jöttek át a fiúk?” és így tovább. Néha már komolyan kitalálok valamit, hogy ne tűnjön olyan uncsinak a napom, mint amilyen. Elég szánalmas, az tény.

Anyától kikönyörögtem, hogy süssön egy kis sütit és már érzem is az illatát, szóval lemegyek, mielőtt Lizzy-ék megeszik az összeset. Bár most éppen megint fogyókúrázik mindkettő, szóval van egy kis esélyem…

Ígérem, hogy hosszabb részeket fogok írni hamarosan, ez még egy kis "nosztalgia" :D :D
köszönöm a komikat!
x

2001. július 4.

Már egy ideje vége van a sulinak, de eddig csak Ninával voltam elfoglalva, szóval nem tudtam írni. Hát én totál beleestem… Tom szerint ez már beteges, mert folyton csak róla tudok beszélni. De ha egyszer mindig ő ár a fejemben?! És igen, megtörtént a bemutatás, de persze nem rajtam múlott… Az ő anyukája hívott meg, amikor egyszer hazakísértem. Tök lazák voltak, amitől nekem is oldottabb lett a hangulatom. Rám is fért… Olyan görcsösen szorítottam a virágot az ajtó előtt, hogy tiszta zöld lett a kezem, amit ezért nem győztem dugdosni. Aztán az apja megjegyezte, hogy menjek el nyugodtan megmosni. Alig volt ciki.

A srácok is kezdenek megbarátkozni vele, néha már bandázni is elhívják, az egyetlen bajuk, hogy szerintük olyankor elviselhetetlen vagyok. Kedvesek, mi?

Múltkor volt egy elég kínos beszélgetésünk Ninával… Szóba került a szex és kiderült, hogy ő már nem szűz. Eddig is tartottam ettől a témától, de így még szerencsétlenebbnek érzem magam. Minek áll össze egy ilyen menő csak egy olyan tapasztalatlan lúzerrel, mint én? Én imádom, de félek, hogy hamar rájön, hogy milyen béna vagyok és faképnél hagy. Az az igazság, hogy szeretnék már „úgy” is vele lenni, ez csak természetes de annyira parázok, hogy az elmondhatatlan. Úgy tervezem, hogy valamelyik hónapfordulónkon telepakolom gyertyákkal és virágokkal valamelyikünk szobáját, ahol nagyobb nyugi van, aztán meglátjuk. Ha nem akarja, az úgyis ki fog derülni.

Én tuti nem teperem le…

Köszönöm szépen a kommenteket csajok! Szasza örülök, hogy visszatértél :D Ami a részek hosszát illeti... hát annó én is ekkorka bejegyzéseket írtam a naplómba, plusz ha 2 részt egybetennék, akkor még ritkábban lenne friss. Várom a döntéseteket:)
xx

2001. június 17.

Tom tuti féltékeny! Folyton Ninával csesztet, pedig mielőtt összejöttünk még szimpi volt neki. De ez milyen már, hogy a haverodra vagy irigy… Én se nyávogtam, amikor valami csajjal kavart. Na mindegy,ez így kicsit szar. Ja, a kedvencem, hogy hanyagolom őket Nina miatt, ami persze nincs így. Marcus megmondta, hogy ez lesz mondjuk. Amikor ő összejött Jennifer-rel, ugyanez volt állítólag.

Ettől eltekintve nagyon bejön ez a barátnő dolog, csak még néha bizonytalan vagyok. Mármint kb. 2 hétig vacilláltam, hogy meg merjem-e úgy igazán csókolni. Egy részt, mert még én se csináltam, más részt, hogy neki mennyire jött már el az ideje. Na jó, ezt leírni is gáz volt, nem hogy ezen agyalni… Végül ő tette meg a „végső lépést”, én csak belementem. És baromi jó volt :)
Most amúgy minden jó. Rég volt már ilyen. A suli is megy, a színjátszó is és persze Nina az egész fénypontja. Anya meg is jegyezte, hogy jól nézek ki, sőt még Lizzy is mondta, hogy kevésbé festek bénán…

Az a jó Ninában, hogy olyanokról is tudunk beszélgetni, amiről a srácokkal nem. Például, hogy ki hogyan képzeli el a jövőjét, családját stb. A fiúknak ez nyálas meg ilyesmi, de őt érdekelte és ez tök jól esett.
Most azon parázok, hogy be kéne mutatni anyáéknak úgy hivatalosan is. Tuti áthívnák vacsira vagy ilyesmi, az meg totál gáz lenne, pláne, ha Lizzy-ék is itthon lennének. Mindegy, még annyira nem komoly szerintem. Bár én nagyon oda vagyok érte…

Kicsi szünet után itt az új rész, nem tudom mikor lesz a következő, de rajta vagyok :) Köszi az eddigieket :)
xx

2001. június 4.

Oké, ma van a nagy nap! Este 5-re megyek Nináért és elmegyünk először sétálni, aztán pedig beülünk valahova. Legalábbis ez a terv. Aztán ha látom rajta, hogy 10 perc után megeszi az unalom, akkor diszkréten visszakanyarodok és hazakísérem.
Még csak 4 óra, de már teljes harci díszben feszítek egy ideje. Lehet, hogy meg kéne még egyszer fürdenem, mert túl sokat locsoltam magamra apa parfümjéből… Már nekem is csípi az orromat. El is szaladok. Utána írok…

4 órával később

Éééééééés igen! Most értem haza ( 8 óra múlt)! Nem szúrtam el szinte semmit. Basszus. Tök boldog vagyok. Jól tettem amúgy, hogy újra letusoltam, mert lefelé menet belefutottam anyába, aki még így is megjegyezte,hogy elég erős illatfelhőt húzok magam után. Szagolt volna előtte...

Ahogy kiléptem az ajtón, láttam, hogy Nina már a kerítésnek dőlve vár rám, szóval kicsit gáz volt az eleje. Mondjuk nem késtem meg semmi, de akkor is. Nagyon jól nézett ki, most össze volt fogva a haja és ki volt festve, ami nekem furcsa volt. Éppen ezért úgy bámultam szegényre, mintha a Marsról jött volna. Meg is kérdezte, hogy mi a bajom…
Végül elindultunk sétálni, tök romantikus volt meg minden. Bementünk a városba, de kb. olyanok voltunk, mint a turisták… Felültünk a London Eye-ra például. Még szerencse, hogy apa adott pénzt.

Mindketten hamar feloldódtunk és szinte nem is voltak kínos csendek, kivéve, amikor egy hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam a kezét. Épp a Temze partján sétáltunk, amikor először véletlenül összeért a kezünk, aztán megfogtam. Annyira meglepődött, hogy megállt egy pillanatra, de aztán elmosolyodott és hozzám bújt. Állati volt!
Aztán haza kísértem és adtam egy puszit a szájára. Komolyan, mintha nem is én lennék…

Na mindegy, a lényeg, hogy HIVATALOSAN EGYÜTT VAGYUNK!

Tudom, hogy rövidke, de semmire nincs időm:( mindjárt szünetem lesz, úgyhogy majd kárpótollak Titeket :*)

2001. május 30.

Ez könnyebben ment, mint gondoltam! Suli után hazajöttem, átöltöztem és próbáltam „menő, most keltem fel” hajat csinálni magamnak, ahogy Marcus hívta.

Remegő gyomorral sétáltam át az út túloldalára és nagy nehezen bekopogtam. Pár pillanat után Nina anyukája nyitott ajtót és mielőtt bármit is mondhattam volna, már a nappaliban találtam magam és sütit ettem. Nina pár perc után jött be a szobába és fülig vörösödve pödörgette a haját. Kinyögtem neki egy helló-t, de többet nem akartam, mert ott volt még mindig az anyukája. Feszengve néztük a másikat, szóval totál ciki volt. Legszívesebben hazafutottam volna, de akkor végleg elvágom magam előttük.
Végül elővettem a legjobb modorom és mondtam neki, hogy szeretnék beszélgetni egy kicsit. Az anyja előbb felfogta mire gondolok, mint ő, úgyhogy kettesben hagyott minket.
Elmondtam neki, hogy szeretném randira hívni szombaton, amire rá is bólintott. Mindketten idegesek voltunk, ezért csak makogtunk, de sokszor összemosolyogtunk. Egyszer régen még Marcus elmesélte egy randiját, oktató jelleggel, aminek most nagy hasznát vettem. Amikor beszéltünk folyton a szemébe néztem és örömmel láttam, hogy ezzel zavarba hoztam. Persze én se voltam különb, folyton a hajamat turkáltam és vigyorogtam.
A lényeg, hogy búcsúzáskor nyomtam egy puszit az arcára és a szombati viszontlátással köszöntem el!
Már nagyon várom, remélem nem szúrom el…

2001. május 27.

Oké, most ott tartok, hogy semmi nincs. Azóta nem beszéltem Ninával, pedig lehet, hogy arra vár. Sőt tuti. De most menjek át és csöngessek be, hogy hello, akkor randizunk? Az olyan béna lenne. Tom szerint ott csesztem el, hogy nem kértem el a telefonszámát, de ezen már úgyse tudok változtatni. Tegnap elmentem direkt abba a fagyizóba, ahol a barátnőivel szokott ücsörögni, de kár volt. Őt nem találtam ott, viszont pár viháncolója mutogatott rám. Nagyon élveztem…

Nem tudom kitől, de Lizzy is megtudta a dolgot, de pozitívan csalódtam a reakciójában, mert a csesztetés helyett csak összeborzolta a hajam és azt mondta, hogy szurkol nekem. Talán meg kéne kérdeznem, hogy szerinte mit csináljak. Ő mégis csak lány, még ha nem is úgy néz ki. Na jó, ez csúnya volt, tudom, de ő is mindig piszkál, hogy milyen lányos meg nyálas vagyok…

Annyiban mondjuk hű volt önmagához, hogy az egész családnak elmondta a dolgot, ami pedig az „atyai elbeszélgetést” vonta maga után. Azt hittem belesüllyedek a fotelba, olyanokat mondott apa. Volt ott szex, a csókolózás mikéntje, a lányok „kezelése”, udvarlás és mindenféle múlt századi tanács. Amikor aztán végzett, úgy iszkoltam vissza a szobámba, mint akit kergetnek.
Viszont abban igaza volt, hogy a fiúnak kell kezdeményeznie és lépnie is, ezért megfogadtam, hogy holnap átmegyek Ninához. Ha béna lesz, akkor legalább hű leszek önmagamhoz. Addig pedig erőt gyűjtök…

hellohello mindenki:) köszönöm a türelmet és a bíztatást! ennek eredménye az új rész, remélem megérte várni rá...
nem tudom mikor jön a kövi, de igyekszem, ígérem ;)
xx

2001. május 24.

RANDIZNI FOGOK NINÁVAL! El se hiszem. Most jöttem haza egy buliból, ahová őt is meghívták és egész este dumáltunk, aztán hazakísértem. Elég béna voltam, tuti kiröhögött,szóval nem is tudom miért mondott igent a „menjünk el valahova” kezdetű sablonos hülyeségemre… A számát mondjuk nem kérte el, úgyis szembe lakunk egymással, így viszont nem tudom mikor találkozunk… Meg kellett volna csókolnom vajon, amikor hazaértünk? Mindjárt felhívom Marcus-t…

Basszus még csókolózni se tudok! Ő már biztos tapasztaltabb, hiszen annyi helyen járt,csomó emberrel találkozott. Tuti megvesztek érte a pasik. Minek kellenék én neki? Na jó igen. Ez vagyok én. A jó dolgokból is kihozok valami hülyeséget fél perc alatt.

Benvolio vagyok a darabban egyébként és nagyon élvezem! Annyira tetszik, hogy olyan régiesen beszélünk, Tom-ék már csesztetnek is, amikor poénból velük is úgy beszélek.
Bobby is hazajött, totál megváltozott, de szerencsére jó irányba. Van egy gyönyörű gitárja és azt állítja, hogy lefeküdt egy ausztrál csajjal. Nem tudom, hogy igaz-e, még nem tudtunk „úgy” beszélni, de kíváncsi vagyok…

:(

bocsibocsibocsi :(
elromlott a gépem és időm se volt írni, de hamarosan jön a kövi!
xx

Köszcsi :* :)

2001. április 18.

Hatalmas balhé volt ma itthon. Délután gitároztam, de elszakadt az egyik húrom, ezért átmentem Vic szobájába, mert neki mindig van tartalék. Kerestem a gitártokban meg mindenhol, de nem találtam. Na a lényeg, hogy kihúztam az éjjeli szekrény fiókját is és találtam egy csomó óvszert. Párat el is tettem, de persze nem ekkor jött be, hanem, amikor a fehérneműs szekrényében kutakodtam. Nem tudtam, hogy ott tartja a melltartóit és annyira meglepődtem, hogy csak nézegettem őket jó pár percig. Na ekkor sikerült a drága nővéremnek betrappolni, aztán visítva tuszkolt ki az ajtón. Rákvörösen gubbasztottam az ágyon és még mindig hallottam, ahogy szentségel és olyanokat motyog, hogy „hülye kis perverz majom”. Tuti, hogy ez még le fogja verni rajtam, ráadásul nem is engedte, hogy megmagyarázzam, hogy mit kerestem a szobájában.
Jobbnak láttam elmenni otthonról egy pár órára, mielőtt még anyáéknak is előadja ezeket, úgyhogy elvittem Patty-t sétálni és összefutottunk Ninával! Éppen egy barátnőjével sétált, úgyhogy esélyem se volt leszólítani. Francért kell a lányoknak mindenhova együtt menni… Viszont rám köszönt és Patty-nak is gügyögött valamit, aztán azt mondta, hogy „majd találkozunk”. Ezt vajon hogy értette? Csak olyan általános sablon elköszönés volt, vagy tényleg találkozni akar velem? Lehet, hogy csak azért nem volt konkrétabb, mert ott vihogott mellette a barátnője. Miért nem lehet megmondani, ha az ember akar valamit?

Gondolatolvasónak kéne lennem?!

Ennyi dicséretet szerintem még életemben nem kaptam, pedig írtam már egy pár dolgot :) nagyonnagyonnagyon köszönöm lányok ;)
L

2001. április 10.

Ááááááááá! Nem tudok értelmesen beszélni, de muszáj leírnom. Most lett vége az előadásnak és ott volt Nina! Az egész családjával jöttek és anya mondta, hogy ő hívta meg őket. Azt hittem lefordulok a színpadról, amikor megláttam. Kicsit meg is akadtam a szövegben, de nagy nehezen visszataláltam. Elképesztően nézett ki. Ki volt engedve a hosszú szőke haja és egy fehér virágos felső volt rajta. Amikor végeztünk odajöttek gratulálni, de ő csak álldogált az apja mellett. Gondoltam, hogy megkérdezem, hogy neki is tetszett-e de Liz nyilván akkor termett ott és totál összeborzolta a hajam. Mérgesen néztem rá, amin nyilván csak jót röhögött és majdnem benyögte a Patty beleesett Ninába, de még előtte ráléptem a lábára…

Szóval legközelebb, ha látom már talán meg merem szólítani. Nem tom, esetleg elhívhatnám valamelyik kerti bandázásunkra. Mondjuk tuti hülyén érezné magát egyedül lányként. Tom! Ez az. Megkérem, hogy hívja el valamelyik barátnőjét.

Huhh nem is tudom, hogy örüljek-e az estének vagy sem. Végül is csak kicsit égtem be, végre „beszéltem” Ninával, az előadás pedig nagyon nagy siker volt. Valószínű, hogy még egyszer el fogjuk játszani valamikor. Utána pedig jön a következő darab, a Rómeó és Júlia. Bár nem tudom, hogy nekem abban milyen szerepem lenne… Rómeóhoz annyi közöm lenne, mint csokipulykának a hálaadás napi sültpulykához, gonosz szerepben megint nem nagyon lennék hiteles… Lehet, hogy megint megkapok valami nagyszerű századrangú kis valamit. De nem baj. Most annak is örülnék 

Kicsit nyugisabb lett ez a mostan bejegyzés,de akkoriban nyilván neki is voltak unalmasabb, nyugodtabb napjai :D nem úgy,mint ma...

2001. április. 7.

És igen! Sikerült megint kihagynom egy hónapot. Tudtam, hogy sikerülni fog.
Viszont most se történt semmi, mivel Marcus éjjel-nappal próbál a bandájával, ezért a Ninás dologból semmi nem lett.
Anya azt mondta, hogy ő se nagyon ismeri őket, párszor összefutott az anyjával a boltban, ahol köszöntek egymásnak, de ennyi. Egyszer, amikor faggatóztam Lizzy meghallotta és azóta ezzel éget mindenhol. „Patty szerelmes egy idősebb lányba” nyávogja folyton.
Tom is jön a hülyébbnél hülyébb ötleteivel, mint például, hogy tegyem féltékennyé Ninát az egyik színjátszós lánnyal. Persze, amikor megkérdeztem, hogy ez komolyan gondolja-e, végig nézett rajtam és lemondóan megrázta a fejét. Még a haverjaim is gáznak tartanak! Nagyszerű. Az elmúlt pár napban itthon voltam és olvastam meg zenéltem. Próbáltam énekelgetni is, de mindig csak valami óbégatás féle lett a vége.
Viszont a hajam kezd baromira idegesíteni. Kicsit megnőtt és folyton piszkálom, anya el is akar vinni fodrászhoz.
3 nap múlva lesz a Tartuffe bemutatója és már nagyon parázok, mivel rengeteg szerepem van most. Amikor megyek a suliba, mindig az mondom magamban.
Jaj el is felejtettem. Bobby 1 hónap múlva hazajön végre! Kíváncsi vagyok miket fog mesélni. Én is szeretek utazni, bár eddig nem sok helyen voltam. Amiatt az idétlen modelkedés miatt utaztunk pár közeli országba, de csak hotelt láttam. Utáltam.

:) Naggggggyon örülök, hogy egyre többen olvasnak ;) köszii


2001. március 17.

Nina modelkedik. Így az esélyeim 0-ról mínusz 200-ra zuhantak. Olyan jól bele tudok választani. De komolyan. Marcus mondta, neki pedig az unokatesója mesélte, aki jóban van vele. Az egyetlen pozitívum a dologban, hogy magántanuló, ergó amikor nem utazik, akkor otthon van. 18 éves és már ilyen sikeres. Szerintem én sehol se leszek 3 év múlva… Ráadásul annyira felidegesítettem Marcus-t a hülyeségeimmel, hogy kijelentette, összehoz Niná-val, csak fejezzem már be. Pár nap múlva találkozni fognak, persze csak véletlenül, aztán kicsit később engem is be fog neki mutatni. Igazából akarom is meg nem is, mert nem tudom, hogy kell hódítani meg ilyen marhaságok. Én jól elvoltam eddig a gitárommal a haverjaimmal és a kukkolásommal. De ez már annyira szánalmas, hogy belementem Marcus tervébe.
Lehet, hogy megnövesztem a hajam. Legalább kevesebb látszódna a fejemből. Majd kitalálom.
El kezdtünk próbálni egy új darabot, Moliére-től a Tartuffe-öt és megkaptam az egyik főszerepet! Mondjuk csak 2 jelentkező volt, de akkor is örültem. Én leszek Orgon, akit majd Tartuffe jól át akar vágni. Tavaly már olvastam, de most megint neki ugrottam, mert nem igazán maradt meg.
Jah, meg írtam pár sort a dalomhoz, de nem lett a legjobb. Azért ide is leírom. Ez lenne kb. a refrénje.

„Átölellek és tudni fogod, hogy itt biztonságban vagy
Had mutassam meg, Had mutassam meg
Az ördöggel nem tudok harcolni, ezért had mutassam meg”

Elég nyálas…

Itt is van Robci életének következő fejezete:P Várom az észrevételeket;)
Ja amúgy a fantáziámért nem tudok felelősséget vállani csajok :D

2001. március 11.

Annyira tökéletlen tudok lenni, hogy az már fáj. Most értem haza a suliból és találkoztam Niná-val az utcán. Még sose találkoztunk úgy szemtől szembe, pláne nem ilyen „közelről”. Max láttuk épp bemenni a másikat az ajtón, plusz én ugye kukkoltam utána… Sokkal szebb, mint ahogy eddig gondoltam. Viszont láttam, hogy ismerős vagyok neki, mert furán méregetett, bár lehet, hogy csak azért mert hülyén nézek ki. Én viszont ahelyett, hogy ráköszönök vagy valami, csak a hajamat turkáltam. Tuti azt hiszi, hogy tetves vagyok vagy ilyesmi!

Valahogy fel kéne hívnom magamra a figyelmét, csak az a baj, hogy nem tudom mikor van otthon. Ha tudnám, hogy hova jár suliba könnyebb dolgom lenne. Senkinek nem mondtam még el, hogy bele vagyok zúgva, de Sam már ugratott ezzel párszor. Sam! Ez az! Valahogyan ő ismeri, azt hiszem. Talán az unokatesója ismerőse vagy ilyesmi. De hülye vagyok, hogy ez eddig nem jutott eszembe. Gratulálok Patty!

Na, felhívtam Sam-et, azt mondta, hogy utánakérdez a csajnak. Persze mielőtt ezt megígérte jött a „Kicsi Patty belezúgott a csajba” szöveg, de már megszoktam.
Tegnap este megint gitároztam és kreáltam egy szerintem egész tűrhető dallamot. Kicsi szomorú, de nekem tetszik. Kéne írnom hozzá valami szöveget, de abban sose voltam jó. Mondjuk ez még mindig jobb, mintha emberek előtt kellett beszélnem. Ez alól valahogy csak a színház volt kivétel. De például felelni is utáltam, totál zavarba voltam, hogy mindenki engem néz. Bár ki tudja. Lehet, hogy ezt is ki fogom nőni, mert muszáj lesz.

KÖSZI Kesha :D és mindenkinek puszi, aki olvas és kommentel is :)
xx

2001. március 9.

Hát asszem ennyit arról, hogy minden nap írok. Sikeresen kihagytam közel egy hónapot, bár igazából semmi nem történt velem.
Egyre többet járok színjátszózni, és már a srácok se cseszegetnek miatta, sőt Tom kitalálta, hogy ő is eljön velem, persze csak a csajok miatt. Teljesen rá van kattanva mostanában a szex témára. Szerzett valahonnan egy pornóújságot és áthozta megmutatni. Röhögcsélve lapozgattuk, bár mindkettőnknek újak voltak azok a képek. Persze már dumáltunk ilyenekről és Marcus is mondott dolgokat, de az más, mint így látni. Kíváncsi vagyok, hogy én mikor leszek először lánnyal. Basszus még nem is csókolóztam! Tom legalább már igen, fel is vágott vele amikor csak lehetett… Megírtam azt a Kafkás izét, nem is volt olyan rossz, viszont tuti nem volt komplett a fickó. Szimpi volt. A tanár ajánlott egy könyvet, mert szerinte tetszene nekem és kivételesen nem is tévedett. Szóval most épp Maupassant Szépfiúját olvasom.
El kéne vinnem Patty-t sétálni de lusta vagyok, ráadásul tök hideg van. Bár Marcus mindig azt mondja, hogy kutyával a legkönnyebb csajozni. Reggel láttam, amikor Nina elment otthonról, de még nem jött vissza. Lehet, hogy összefutnánk vele. Hmm… így már jobban tetszik. El is viszem.

Barbi, Kesha köszönöm a kommenteket, és mindig szívesen fogadom ám őket :P nyugodtan kiteheted a címét, sőt még jól meg is köszönöm Kesha :) szóval köszi köszi és jó szórakozást ehhez a részhez is :)
xx

2001. február. 17

Úristen annyira jó volt az előadás! Mindenre emlékeztem és a többiek is jól játszották a szerepüket. Anya és apa is eljöttek és láttam, hogy büszkék rám. Bármennyire is nyálas ez. Tök jó kedvem van, úgy vigyorgok itt az asztalomnál, mint, aki be van állva. Pedig annyira még sose voltam. Egyszer elszívtunk Tom-mal 1 füves cigit és utána ittunk pár sört, de leginkább csak belassultam tőle. Huh, még nem is szóltam nekik. Na mindjárt jövök.

Ő is gratulált és mondta, hogy holnap menjek át hozzájuk, ha gondolom. Utoljára akkor mondott ilyet, amikor megkérdeztem, hogy szerinte kipróbáljam-e a zselét. A suliban minden srácon volt egy liternyi. Nagyon menők voltak, úgyhogy én is vettem. Gőzöm se volt, hogy mit kezdjek vele. Csak álltam a tükör előtt és jobbra-balra döntöttem a fejem, aztán átvonultam hozzájuk. Aztán összeborzolta a hajam a dzsuvás kezével és azóta úgy van. Majdnem. Ugyanis én minden reggel mérnöki pontossággal belövöm a hajam, hogy úgy nézzek ki, mint aki épp fölkelt. Semmi értelme nincs, ráadásul azóta folyton azt fogdosom. Ha kell, ha nem. Írnom kéne egy dolgozatot irodalomra Kafkáról. Pontosabban össze kéne hasonlítanom valami fickóval, akinek a nevére se emlékszem. Na majd holnap.
Nem akarom elrontani ezt a napot.

Bocsi a késésért,csak beköltöztem koliba és a 8. emeleten nem volt már net:D de itt vagyok és hoztam egy újabb napló bejegyzést :) remélem tetszik:)
xx

2001. február 16.

Ma felhívott Tom és elmentünk a Jillz-be, ahol megint megpróbáltunk sört rendelni, persze sikertelenül. Tök jól eldumáltunk, mondta, hogy sajnálja, ha kicsit elhanyagolta a barátait. Aztán ömlengett egy sort a csajról. A kóla után hazajöttünk, ahol anya már várt, mert felhívták a suliból. Valami túlbuzgó gyökér „aggódik” a teljesítményem romlása miatt. Megkaptam a kötelező fejmosást, aztán felmentünk és kicsit gitároztunk. Holnap van az előadásunk, már nagyon várom. Remélem nem fogok beégni annyira. Nem volt valami nagy szám a darab, de én szerettem. Minden kedden késő estig színjátszóztam és neten keresgéltem a nagyobb színházakat is. Azért kezdtem ezt a naplót is, hogy leírhassak olyanokat, amikért a többiek kiröhögnek. Meg persze az a szupersztáros dolog…

Remélem anyáék eljönnek megnézni. Van ott egy lány, Jessica. Mindig a haját kezdi babrálni, amikor beszélünk. Marcus azt tanította, hogy ilyenkor tetszünk a lánynak. Nem tudom. Lehet. Szép lány, de nem egy Nina.

Ma kaptam egy levelet Bobby-tól is Ausztráliából. Utáltam a szüleit, amikor kicitálták oda magukkal, sokáig nem is találtam utána a helyem. Aztán láttam, hogy mennyire jó neki kint, sokat zenél és féltékeny lettem rá. Még többet gitároztam, csak akkor tettem le, amikor már görcsöltek az ujjaim. Hülye voltam, de hát ez van.
Na szóval a változatosság kedvéért ő is becsajozott.

Anya már kiabál, hogy kész a vacsi, úgyhogy megyek.

Nagyon örülök, hogy máris ennyien érdeklődtök a "sztori" iránt, remélem ez is tetszeni fog :)
;*

2001. február 12. – vagy nem

Tom összejött egy csajjal és most ország-világnak ezt hirdeti. Totál belezúgott valami Camilla-ba, amivel még nem is lenne baj, de már alig lóg velem. Úgy volt, hogy este átjön a srácokkal kicsit játszani, de lemondta. Marcus persze csak röhög rajtam, mint mindig. Ma is voltam próbálni, pontosabban elmondtam az 5 soros szövegemet. Én hülye persze nagyon jó akartam lenni, ezért elmentem egy piacra megnézni, hogy hogy is csinálják a „profik”. Ezt persze senkinek nem mertem elmondani. Chajj. Unom magam. Ez a kis szerep is elég volt, hogy beleszeressek a színházba. Ahh Rob! Ne legyél már ilyen nyálas! Na remek. Most meg egy darab papírhoz beszélek. Muszáj előrelépnem valamit. A suli se tud lekötni, nem mintha bármikor is :sikerült volna, de most különösen hidegen hagy, ami meg is látszik a jegyeimen. Leszarom.
Dühös vagyok magamra. El is megyek aludni.

Hajnali 1 óra van, már aludtam is, de aztán felébredtem egy kocsira. Kibámultam az ablakon és a túl oldalon megláttam Ninát. A lányt, aki az se tudja, hogy létezem és így azt, se hogy belé vagyok esve. Szőke és nagyon szép. Na szunyálok tovább.

Szóval ez lenne Robert naplójának első bejegyzése, kamasz korából, amikor a Twilight-nak még se híre se hamva nem volt :)

2001. február 7.

Oké, szóval az már szerintem a vég, ha azért is elnézést kérek, hogy csak apróban tudom kifizetni a két hamburgeremet! Pedig, hölgyek, urak, ma ez történt. Próba előtt beugrottam enni, mivel csak Vic volt itthon, ő viszont nem volt hajlandó megetetni. Hihetetlenül tudom utálni néha. Megint belesett valami fószerbe, nem lehet hozzá szólni és úgy vigyorog, mint mi, amikor Tom-mal először ittunk sört. Muszáj lenne megemberelnem magam, a srácok is folyton cseszegetnek, nem mintha ők olyan nagy májerok lennének. Anya persze mindenre rátesz még egy lapáttal. Például az az idétlen modelkedés! Marcus 1 hónapig képen röhögött, amikor csak meglátott én meg csak álltam és vártam, hogy abbahagyja.
Na de majd ez a színészesdi helyre tesz- gondolta apa. Ehhez képest az elején csak tologattam a díszletet és a „határozott fellépésemnek” köszönhetően néha még a takarítást is rám bízták. Aztán megtört a jég, mivel beszálltam játszani. Pontosabban túl bambán bámultam a színpadon pörgő lányokat, ezért megkérdezte a rendező, hogy mit akarok. Nagy nehezen kinyögtem, hogy esetleg szerepelni benne, mire furcsán végig mért, én pedig még görnyedtebben álltam. Lényeg a lényeg, megkaptam egy piaci kofa szerepét. Je. Volt ám öröm.

Nincs kedvem most többet írni, pedig megfogadtam, hogy rendszeresen firkálok valamit, hogy majd ha híres lesz és megvesznek értem a lányok, visszaolvashassam.
Jó éjszakát hülyegyerek!