22. rész - Hollywood

Sziasztok!! Picit rövidebb most, de nem akartal sokáig kisRob nélkül hagyni Titeket, úgyhogy felpakolom az új részt:) Várom a komikat!
( a képen természetesen Kristen látható :P)

22. rész

2001. október 4.

Anya azzal állított be a szobámba pár napja, hogy Nina miért nem alszik sose nálunk. Igaz, hogy eddig mindig nála voltunk, de gondoltam a lányoknak ez kell, mert ez a kényelmesebb vagy mit tudom én. Amikor először náluk töltöttem az éjszakát, szinte egy percet se tudtam aludni az idegen környezet miatt. Ráadásul Nina folyton fészkelődött, ami legtöbbször izgató volt, de az éjszaka közepén csak nem ugorhatok rá. Ráadásul folyton piszkálta a rózsaszín bolyhos-szőrös párnája az arcomat és az orromat.
Az ágyával szemben volt egy parafatábla, ami tele volt a mi fényképeinkkel meg mindenféle hülyeséggel. Régi mozijegyekkel, hajtogatott rózsával meg hasonlók. Minek kell ennyi kacatot őrizgetni? Mondjuk ez valami csaj dolog lehet, mert Lizzyéknél is több a porfogó, mint a használati tárgy. Ninánál legalább rend van, nem úgy, mint nálunk.

A lényeg, hogy megemlítettem Ninának, hogy a változatosság kedvéért egyik este aludhatnánk nálunk, mire felvidult az arca és azt mondta, hogy már várta, hogy megemlítsem!! Azt hittem lehidalok. Mi a jó francért kéne nekem gondolatolvasónak lennem?! Borzalom.

Szóval tegnap előtt nálunk aludt Nina, aminek anya örül szerintem a legjobban. A „nagy nap” délutánján berontott a szobámba, kezében tiszta ágyneművel és, mint egy eszelős kezdet lerángatni a régit, majd felhúzni a tisztát. Majdnem megkérdeztem, hogy a gyertyát is tartani fogja-e nekünk… Amint elkészült, rám parancsolt, hogy szellőztessek ki, pakoljak össze és porszívózzak fel. Ha tudtam volna, hogy ennyi mindent kell csinálni egy sima ott alvás előtt, inkább a híd alá hívtam volna.
Nina 7-kor jött át, megvacsoráztunk anyuékkal, aztán felvonultunk a szobámba filmezni. Birtokviszony volt a címe, nem volt nagy szám, de az egyik csaj szimpi volt benne. Fiatalabb volt nálunk jóval, de mégis olyan érettnek tűnt. Kicsit furán mutatott a tévében, de szerintem én se néznék ki jobban. Párszor gondoltam már rá, hogy nem csak színházazni kéne, hanem esetleg filmekben is. Jó lenne, csak nem tudom bevenne-e engem a „nagy Hollywood”…

21. rész - Nem értem a nőket...

Bocsibocsi az eltűnésért, de most több ihletem volt a másik történetemhez:) viszont most itt az egész Robert klán:D Várom a kommenteket!
xx

2001. szeptember 30.

Annyira sok minden volt az elmúlt időszakban, hogy egyáltalán nem tudtam írni. Pedig lett volna mit. Onnantól, hogy összevesztünk Ninával, egészen addig, hogy Tom ráindult Victoriára.

Kezdem az elején. Jött egy új csaj az osztályunkba, egészen normális és itt lakik 2 utcára tőlünk. Beth a neve, szokott gitározni és viszonylag jól is énekel. Többször előfordult, hogy együtt jöttünk haza, vagy mentünk épp suliba, ami Ninának nem tetszett. Mindenféle idiótaságot mondott, hogy én megcsalom őt, meg ráuntam meg hasonlók, csak mert együtt jöttem egy haverommal. Én komolyan nem értem, hogy miért olyan lehetetlen, hogy barátkozik egy fiú egy lánnyal. Ráadásul Bethnek is van barátja, de amikor ezt mondtam Ninának, nem hitte el. Ezen felhúztam magam és eljöttem tőlük. Pár napig nem beszéltünk, de nagyon kezdett hiányozni és Tom-ék „tiltása” ellenére felhívtam, hogy beszéljük már meg, mert túlságosan fontos nekem ahhoz, hogy egy ilyen hülyeség miatt szétmenjünk. Szerencsére addigra lehiggadt és elismerte, hogy nem volt igaza és túlreagálta. Jó volt a kibékülésünk… Egyre többször estünk egymásnak, amikor üres volt valamelyikünknél a lakás, de ez tuti normális, ha egyszer annyira jó.

Azóta is elég kényes pont a Beth, pláne miután egyszer elhívtam a srácokhoz zenélni, ahova Nina nem igen járt, mert nem élvezte annyira, mint mi. Sikerült megint összekapnunk ezen, de most nem hagytam, hogy elharapóddzon annyira. Mielőtt visítani kezdett volna, vagy franc tudja mit csinál mérgében, lefogtam a kezét és megcsókoltam. Dühös voltam rá én is, de így valahogy még izgalmasabb volt a dolog.

A Tom-Vic pároson meg nem tudom még mindig, hogy sírjak vagy nevessek. Egyik este megint nálunk aludt Tom és reggel, amikor kómásan a fürdőbe indult, rányitott az éppen törölköző tesómra. Ez a marha ráadásul szerintem észre se vette volna, de Vic felsikított és lökdösni kezdte kifele Tomot az ajtón. Na ezek után világosodott meg drága barátom, hogy ő bizony szerelmes a nővérembe… Azt hiszem inkább röhejes. Az vicces, amikor más lányokról áradozik, meg ecseteli, hogy miket csinálna velük de, amikor ezt a testvéredre mondja, egy idő után idegesítő és ciki. Vagy legalábbis nekem.

Ja, a legjobb, hogy én lettem leszidva ezért is. Hogy milyen debil és bunkó barátaim vannak, hogy nem kopognak meg hasonlók. Na mindegy.
Végre megint próbálunk a társulattal, ami Beth-t is érdekli, de belegondolni se merek, hogy Nina milyen jelentet rendezne, ha kiderülne, hogy esetleg egy darabban játszunk. Nagyon szeretem őt, de ez a folytonos pattogása eléggé kiakaszt. Sokszor azt érzem, hogy az összes mozdulatomat figyeli…