2010. november 18., csütörtök

Sziasztoook! :) köszönöm a kommenteket, örülnék még néhánynak ám :D
xx


2001. július 17.

Nina felhívott az előbb és azt mondta, hogy este menjek át, mert a szülei nem lesznek otthon és van egy meglepetése nekem. Ez AZT akarja most jelenteni? Vagy mi? Úristen. Azonnal levert a víz, amikor mondta. Elhebegtem egy oké-t, aztán lecsaptam a telefont. Hívtam Marcus-t de persze ő is pont most van kikapcsolva. Erre készülni kell valahogyan? Basszus. Nyilván megfürdök meg minden, de ennyi elég? Vagy vigyek gyertyát? A fene enné meg. Még óvszerem sincs. Basszus basszus basszus! Le kéne mondanom az egészet. És ha még se arra készül? Akkor totál hülyének fog nézni. Most jut eszembe, hogy múltkor csórtam óvszert Lizzy-től. Még szerencse.

Még van 3 órám a randiig, de annyira ideges vagyok, hogy szabályosan remeg a kezem. Muszáj lenne elterelnem a figyelmem valamivel. Az utóbbi időben szerencsére rendeződtek a dolgaim a srácokkal, megdumáltuk, hogy többet leszek velük meg ilyesmi. Ha nem lódított, akkor elvileg már Tom is volt lánnyal, szóval akár őt is felhívhatom. Megyek is.

Fél óra múlva

Tom akkorát kurjantott a telefonba, amikor elmondtam neki, hogy még mindig cseng a fülem. Ettől eltekintve egész értelmes tanácsokat adott, bár néha talán túlságosan belement a részletekbe… Azt mondta, hogy a virágot/gyertyát/csokit felejtsem el, végtére is nem tesz nekem szívességet vagy ilyesmi, amit meg kéne köszönnöm. Óvszert viszont mindenképpen vigyek, mert ez a srác dolga. Mindezeket annak ellenére mondta, hogy szerinte nem akar semmit este… Felajánlotta, hogy átjön még dumálni, de tuti csak kiröhögés lett volna belőle, úgyhogy finoman visszautasítottam azzal, hogy még csomó dolgom van.

Voltam tusolni, mindenemet megmostam 10-szer és befújtam magam parfümmel, aztán felöltöztem, belőttem a hajam, de még mindig van csomó időm. Kimegyek kicsit Patty-hoz.


Erre komolyan születni kell. Mármint, hogy valaki akkora barom legyen, mint én. Hogy nem jutott el a tudatomig, hogy Londonban lakok, ergó esik az eső, ami egyenlő azzal, hogy a kutya mancsa sáros? Indulok megint fürdeni és átöltözni.

4 óra múlva

Csak ismételni tudom magam. Azaz, hogy egy barom vagyok. Ninának eszébe se jutott szexelni. Csak hozott nekem egy karkötőt Olaszországból és azt akarta odaadni. De akkor minek kellett mondani, hogy nincsenek otthon a szülei?! Kicsit mondjuk tovább jutottunk, mert már egymáson fekve csókolóztunk, ami még jó is lenne, csak mocorgásban kiesett a farzsebemből a pénztárcám és azzal együtt az óvszer is. Ez után következett életem egyik legkínosabb beszélgetése. Rákvörösen hallgattam, ahogy Nina magyarázkodik helyettem. Mondta, pontosabban dadogta, hogy neki most épp nem lenne jó, de hogy majd szeretné csak még kicsit később. Azt kívántam, hogy bárcsak megnyílna alattam a föld. Nagy nehezen kinyögtem annyit, hogy persze és sajnálom, aztán eljöttem.

Ezek után azért vicces lesz újra találkozni. Lehet, hogy valami szexmániás kis suttyónak gondol. Lehet, hogy kéne neki írnom egy sms-t.
Remélem holnapra már az összes barátnője tudni fogja és még jobban összesúgnak majd a hátam mögött…

2010. november 12., péntek

Tádááááám! Megérkezett az első hosszabb rész :) Ha máskor is van bármi óhajsóhajkérés, akkor nyugodtan lehet mondani:P
x

2001. július 10.

Nináék tegnap elutaztak Olaszországba nyaralni és most nem tudom mit kezdjek magammal. Hívtam a srácokat, de mindannyian lekoptattak valamivel, kivéve Marcust, aki elmondta, hogy kicsit haragszanak rám, mert amióta barátnőm van, már letojom őket. Újra a régi lemez.

Én próbálok velük is lenni, de annyira nem értik meg ezt az egészet, hogy folyton veszekedésbe torkollik a dolog. Este Marcus átjön dumálni, mert ez így elég szar. Nyilván Nina is nagyon fontos nekem, de őket senki nem pótolja, remélem ezt ők is tudják…

Victoria beújított valami srácot, ezért még többet pusmognak meg röhögcsélnek Lizzy-vel. Marha idegesítő, a legrosszabb pedig, hogy anya partnerük ebben. Mindkettejüknek volt már barátja, szóval nem tom’ minek kell itt ez a felhajtás. Valamelyik nap délután is. Vagy 2 órára bezárkóztak a fürdőbe és csak a szokásos nyálas zenéjük meg az idióta vihorászásuk hallatszott ki. Aztán, amikor megláttam Vic arcát, elröhögtem magam, amiért jól meglegyintett.
Úgy nézett ki, mint akinek behúztak egyet, mert kékre mázolta az egész szemét. A csajok komolyan ilyen vakok?! Na meg az a cucc, amiben múltkor elment itthonról! Örülhet, hogy anya vagy apa nem látta meg. Alig van melle, de hord melltartót. Ez is mi már? Tök értelmetlen. Na mindegy, szóval felvett egy ronda kék trikót, amiből ki volt az egyik válla és alig ért a köldökéig. Tiszta röhejes volt, de már inkább nem mondtam semmit…

Ez az öltözködési mizéria is az agyamra megy. Amióta összejöttem Ninával, anya már kétszer rángatott el vásárolni, mondván, hogy most már még fontosabb, hogy ápoltan és normálisan nézzek ki, amihez a ruhák is hozzátartoznak. De ha engem egyszerűen nem érdekelnek ezek! Komolyan, ha tehetném, meztelenül járnék mindenhová. Nina mindig tök csinos, de folyton van rajta egy csomó olyan cucc, aminek semmi funkciója nincs. Csak úgy lóg rajta. Mármint minek kell 2 öv egy nadrágra? Meg ilyen-olyan láncok, karperecek meg mit tudom én. Nekem az összes ugyanolyan, ezért nem is tudom megdicsérni, ha valami új van rajta, mert nem veszem észre. Ez nyilván az én defektem és nem azért van, mert nem szeretem őt.

Ez a szeretem dolog pedig… A fene tudja, hogy szerelmes vagyok-e belé. Nem tudom milyen is az, ő az első. De az igaz, hogy nagyon oda vagyok érte. Álmaimban talán túlságosan is… Pár napja álmodtam először, hogy levetkőzik előttem, aztán pedig hát… na. Szóval megtörténik a dolog. És párszor már megismétlődött a dolog, még szerencse, hogy anya nem jött be reggel felkelteni, mint szokott. Basszus, az milyen ciki lenne. Tuti ettől zengene az egész ház, aztán apa jönne az újabb beszélgetésével.

Nyáron nincs színjátszó, ami persze tök hülyeség, de hát ez van. Viszont apa mondta, hogy esetleg elmehetnénk a londoni Bubble Theatre Company-be, mert nagyon jó híre van és komolyabb is, mint ez. Végül is lehet, hogy elnézek holnap, úgysincs mit csinálnom itthon. Egész nap nézem a falat meg zenélek. Meg eszek. Nagyjából ennyi. Aztán, amikor haza jönnek anyáék, jön a kérdésáradat. „Mit csináltál ma?”, „Elmosogattál, ahogy kértem?”, „Nem jöttek át a fiúk?” és így tovább. Néha már komolyan kitalálok valamit, hogy ne tűnjön olyan uncsinak a napom, mint amilyen. Elég szánalmas, az tény.

Anyától kikönyörögtem, hogy süssön egy kis sütit és már érzem is az illatát, szóval lemegyek, mielőtt Lizzy-ék megeszik az összeset. Bár most éppen megint fogyókúrázik mindkettő, szóval van egy kis esélyem…

2010. november 10., szerda

Ígérem, hogy hosszabb részeket fogok írni hamarosan, ez még egy kis "nosztalgia" :D :D
köszönöm a komikat!
x

2001. július 4.

Már egy ideje vége van a sulinak, de eddig csak Ninával voltam elfoglalva, szóval nem tudtam írni. Hát én totál beleestem… Tom szerint ez már beteges, mert folyton csak róla tudok beszélni. De ha egyszer mindig ő ár a fejemben?! És igen, megtörtént a bemutatás, de persze nem rajtam múlott… Az ő anyukája hívott meg, amikor egyszer hazakísértem. Tök lazák voltak, amitől nekem is oldottabb lett a hangulatom. Rám is fért… Olyan görcsösen szorítottam a virágot az ajtó előtt, hogy tiszta zöld lett a kezem, amit ezért nem győztem dugdosni. Aztán az apja megjegyezte, hogy menjek el nyugodtan megmosni. Alig volt ciki.

A srácok is kezdenek megbarátkozni vele, néha már bandázni is elhívják, az egyetlen bajuk, hogy szerintük olyankor elviselhetetlen vagyok. Kedvesek, mi?

Múltkor volt egy elég kínos beszélgetésünk Ninával… Szóba került a szex és kiderült, hogy ő már nem szűz. Eddig is tartottam ettől a témától, de így még szerencsétlenebbnek érzem magam. Minek áll össze egy ilyen menő csak egy olyan tapasztalatlan lúzerrel, mint én? Én imádom, de félek, hogy hamar rájön, hogy milyen béna vagyok és faképnél hagy. Az az igazság, hogy szeretnék már „úgy” is vele lenni, ez csak természetes de annyira parázok, hogy az elmondhatatlan. Úgy tervezem, hogy valamelyik hónapfordulónkon telepakolom gyertyákkal és virágokkal valamelyikünk szobáját, ahol nagyobb nyugi van, aztán meglátjuk. Ha nem akarja, az úgyis ki fog derülni.

Én tuti nem teperem le…

2010. november 6., szombat

Köszönöm szépen a kommenteket csajok! Szasza örülök, hogy visszatértél :D Ami a részek hosszát illeti... hát annó én is ekkorka bejegyzéseket írtam a naplómba, plusz ha 2 részt egybetennék, akkor még ritkábban lenne friss. Várom a döntéseteket:)
xx


2001. június 17.

Tom tuti féltékeny! Folyton Ninával csesztet, pedig mielőtt összejöttünk még szimpi volt neki. De ez milyen már, hogy a haverodra vagy irigy… Én se nyávogtam, amikor valami csajjal kavart. Na mindegy,ez így kicsit szar. Ja, a kedvencem, hogy hanyagolom őket Nina miatt, ami persze nincs így. Marcus megmondta, hogy ez lesz mondjuk. Amikor ő összejött Jennifer-rel, ugyanez volt állítólag.

Ettől eltekintve nagyon bejön ez a barátnő dolog, csak még néha bizonytalan vagyok. Mármint kb. 2 hétig vacilláltam, hogy meg merjem-e úgy igazán csókolni. Egy részt, mert még én se csináltam, más részt, hogy neki mennyire jött már el az ideje. Na jó, ezt leírni is gáz volt, nem hogy ezen agyalni… Végül ő tette meg a „végső lépést”, én csak belementem. És baromi jó volt :)
Most amúgy minden jó. Rég volt már ilyen. A suli is megy, a színjátszó is és persze Nina az egész fénypontja. Anya meg is jegyezte, hogy jól nézek ki, sőt még Lizzy is mondta, hogy kevésbé festek bénán…

Az a jó Ninában, hogy olyanokról is tudunk beszélgetni, amiről a srácokkal nem. Például, hogy ki hogyan képzeli el a jövőjét, családját stb. A fiúknak ez nyálas meg ilyesmi, de őt érdekelte és ez tök jól esett.
Most azon parázok, hogy be kéne mutatni anyáéknak úgy hivatalosan is. Tuti áthívnák vacsira vagy ilyesmi, az meg totál gáz lenne, pláne, ha Lizzy-ék is itthon lennének. Mindegy, még annyira nem komoly szerintem. Bár én nagyon oda vagyok érte…

2010. november 2., kedd

Kicsi szünet után itt az új rész, nem tudom mikor lesz a következő, de rajta vagyok :) Köszi az eddigieket :)
xx

2001. június 4.

Oké, ma van a nagy nap! Este 5-re megyek Nináért és elmegyünk először sétálni, aztán pedig beülünk valahova. Legalábbis ez a terv. Aztán ha látom rajta, hogy 10 perc után megeszi az unalom, akkor diszkréten visszakanyarodok és hazakísérem.
Még csak 4 óra, de már teljes harci díszben feszítek egy ideje. Lehet, hogy meg kéne még egyszer fürdenem, mert túl sokat locsoltam magamra apa parfümjéből… Már nekem is csípi az orromat. El is szaladok. Utána írok…

4 órával később

Éééééééés igen! Most értem haza ( 8 óra múlt)! Nem szúrtam el szinte semmit. Basszus. Tök boldog vagyok. Jól tettem amúgy, hogy újra letusoltam, mert lefelé menet belefutottam anyába, aki még így is megjegyezte,hogy elég erős illatfelhőt húzok magam után. Szagolt volna előtte...

Ahogy kiléptem az ajtón, láttam, hogy Nina már a kerítésnek dőlve vár rám, szóval kicsit gáz volt az eleje. Mondjuk nem késtem meg semmi, de akkor is. Nagyon jól nézett ki, most össze volt fogva a haja és ki volt festve, ami nekem furcsa volt. Éppen ezért úgy bámultam szegényre, mintha a Marsról jött volna. Meg is kérdezte, hogy mi a bajom…
Végül elindultunk sétálni, tök romantikus volt meg minden. Bementünk a városba, de kb. olyanok voltunk, mint a turisták… Felültünk a London Eye-ra például. Még szerencse, hogy apa adott pénzt.

Mindketten hamar feloldódtunk és szinte nem is voltak kínos csendek, kivéve, amikor egy hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam a kezét. Épp a Temze partján sétáltunk, amikor először véletlenül összeért a kezünk, aztán megfogtam. Annyira meglepődött, hogy megállt egy pillanatra, de aztán elmosolyodott és hozzám bújt. Állati volt!
Aztán haza kísértem és adtam egy puszit a szájára. Komolyan, mintha nem is én lennék…

Na mindegy, a lényeg, hogy HIVATALOSAN EGYÜTT VAGYUNK!