2010. december 10., péntek

:) Nagyon aranyosak vagytok és örülök, hogy ennyire tetszik a sztori:) KÖSZÖNÖM!!
xx


2001. augusztus 3.

Húúú tök jó volt a nyaralás Nina szüleivel! Elképesztő jó fej volt az apja, csomót beszélgettünk és miután „bizonyítottam, hogy rendes gyerek vagyok”, már családtagként kezelt. Ez a bizonyítás abból állt, hogy egész éjszaka kint horgásztam vele, nem nyavalyogtam a hideg vagy a szúnyogok miatt és még fogtam is 2 halat. Nagyon tuti volt.

Az egyetlen gond Nina unokahúga, Betsy volt, aki folyton rajtam lógott. Bújócskázni akart, vizibiciklizni meg mindig mellém ülni vacsoránál. A többiek csak nevettek rajtunk, de én totál zavarban voltam. 10 éves, de akkor is… Totál hülye kiscsaj volt. Úgy pillogott rám, mintha valami szuperhős lennék vagy nem tom’. Nina kuncogva közölte, hogy milyen féltékeny,mire jól elkaptam és megcsikiztem, aztán az ágyon kötöttünk ki. Ja igen, egy szobában aludtunk, de csomószor bejöttek ellenőrizgetni minket valami gagyi indokkal. Mint pl. „Jó lesz csirke vacsorára?” vagy „Nincs nagyon melegetek?”, de a kedvencem az volt, amikor valamelyikünket elrángattak mondvacsinált okok miatt. De így se tudtak megakadályozni minket bizonyos dolgokban…

Igen, megtörtént! Nem is tudom hogyan. Mármint szerintem totál nem volt épp olyan a hangulat. Délután volt és a szülei elmentek bevásárolni mi pedig tv-ztünk a szobánkban. Aztán Nina simogatni kezdte a karomat, arcomat, miközben megcsókolt. De egészen addig nem esett le mit akar, amíg át nem vetette a lábát a derekamon és lovagló ülésben rám nem ült. Na akkor egy pillanatra begyulladtam, de hamar átvette az izgalom helyét a vágyakozás vagy nem is tudom. Képtelen vagyok leírni az egészet, de baromi jó volt. Tuti bénáztam néha, mert nem tudtam mi a jó neki, folyton az arcát néztem. Elég fura volt, de nagyon jó. Aztán, amikor a végén Nina megkérdezte, hogy nekem komolyan ez volt-e az első, merthogy nem lehetett észrevenni, azt hittem kidurran a mellkasom a büszkeségtől.

Aztán eléggé belejöttünk, mert éjszaka újra egymásnak estünk, ami még az elsőnél is jobb volt, mivel már valamennyire tudtam, hogy mit szeret.
Reggel tuti látszott rajtunk valami, mert folyton összemosolyogtunk meg ilyenek.
Itthon persze elmondtam a srácoknak és egyikük jobban örül, mint a másik. Tök jó fejek voltak.

Még jó, hogy elmentem erre a nyaralásra.

2 megjegyzés:

  1. Sziaa!

    Tiszta lökött vagyok tudom, de csak az jár az eszemben, hogy Robci fejében milyen dallam szólhat "We are the Champions" :D:D vagy nem tudom.
    Ismét csak őrületesen jó fejezet volt, annyira bírtam, ahogy Rob elmondta ezt a "próbát", meg az idegesítő kiscsajt. :D:D
    ÉSSS MEGTÖRTÉNT. Na bíztam én Robciban, hogy nem lesz ott gáz, bár kicsit féltem, hogy a bizonytalansága miatt valamit mégiscsak sikerül elbénáznia. DE NEM!! :D:D:D:D:D
    Szuper fejezet volt. Köszönöm. Siess a kövivel!
    Puszi
    Pixie

    VálaszTörlés
  2. Szia!!

    Hát erre nincsenek szavak! :) Nemrég találtam rá a blogodra, de még nem jutottam el odáig, hogy teljesen elolvassam. És most itt vagyok... haláli az egész :D Imádom az ilyen sztorikat. Mármint a fiatalkori Rob sztorikat. És ez köztük a gyöngyszem :) Nagyon, de nagyon tetszik!!! Minden fejezet végén vigyorogva nézem a képernyőt! Fel tudsz dobni a történeteddel, úgyhogy csak így tovább. És ez a fejezet... megtörtént! :D Nagyon jól írtad le a dolgokat :D

    Még egyszer gratulálok a bloghoz! :) Ezentúl megígérem, hogy számíthatsz a kommentjeimre! :)

    VálaszTörlés